A Gödöllői Kistérségről
Csömör               
Dány                 
Gödöllő              
Isaszeg              
Kerepes              
Kistarcsa            
Nagytarcsa           
Pécel                
Szada                
Valkó                
Vácszentlászló       
Zsámbok              
A Gödöllői kistérség Önkormányzatainak többcélú..
Társult települések
Munkaszervezet
Társulási tanács működése
A közös feladatellátás dokumentumai
Projektek
Pályázatok
Turizmus
Adattár
Linktár
Eseménynaptár
Gödöllő Kistérségi Közkincs Kerekasztal
menu13
kulturalis_adatbazis

KEREPES

  Községünk vidéke nagyszerű természeti adottságai miatt ősidők óta lakott terület volt, melyet a területen fellelt kő-, réz-, bronz- és vaskori emlékek, római és népvándorlás-kori régészeti leletek igazolják. Ezen leletek feltárására a mai Szilas és Malom patak környékén, és az ősi K-Ny közti kereskedelmi főútvonal, a mai 30-as főút mellett került sor. A Római korból származik a területünkön áthaladó, a 300-as években épített római – szarmata földsánc, a Csörsz árok. Szent István király 1030-ban rendelte el törvénykönyvében, hogy minden 10 falu építsen egy templomot. Az egyik ilyen templom oltártöredékei a mai Templom hegyen kerültek elő.  
Kerepes nevét először egy 1148-ból származó oklevél említi meg. Egyik változat szerint a falu neve a régi magyar kerep – hajó, csónak – szóra utal. Feltehetően kis hajókat, csónakokat készítők éltek itt, akik a vízi járműveket az akkor még bővizű Szilas patakon úsztatták a Dunára. Másik változat szerint régi nevét a Kreps – Rák – elnevezést a szájhagyomány szerint a honfoglalás előtt itt élő szlávoktól kapta.
  A település első birtokosa Kárészi Sándor szebeni bán volt akinek birtokába Kerepes 1270 körüli években került. Az írott források tanulsága szerint az 1400-as évek elején meglehetősen erős, vagyonos település volt. 1408-ban Péter kerepesi plébános a nagyváradi Szent Demeter kápolna oltárigazgatóságát kapta meg. 1430-ban pápai oklevél említi a kerepesi Szent Miklós templomot, melyet a Kálvária dombtetőn emeltek. Ebben az időben Kerepes János váradi püspök birtoka volt.

1544-ben a falu török hódoltság alá került, és bár a török hadjáratok során életben maradt, 1596-ban a tatárdúlás során a lakosság teljes egészében elmenekült, vagy elpusztult.  
1585-ből származik Kerepes, sőt egész Pest megye legrégebbi pecsétje, amely erős törzsű lombos fát ábrázol. A terület hosszú ideig lakatlan lett, majd 1690-es évektől ismét kezd benépesülni német és magyar telepesekkel. 1703-ban a Rákóczi szabadságharc alatt a lakosság elmenekült és 1711-ben a Szatmári-béke évében Kerepes falu üresen állt, elhagyott volt. Az ekkor elkezdődött szervezett telepítési programok keretein belül néhány korábbi német család mellett új magyar, német és szlovák családok települtek ide. 1715-ben már 20, 1720-ban már 52 család élt itt. 1713-ból származik Kerepes legrégebbi épülete a váradi káptalan tiszttartó háza, mely karakteres tömegével, csonkakontyolt magas tetővel, és szépen formált barokk ablakrácsaival hívja fel magára a figyelmet.  
Az épület az idők folyamán volt kultúrház, mozi, könyvtár, üzem és raktár. Sajnos, a belső már nem őrzi az eredeti formáját.  
A birtok 1719-től Grassalkovich Antal tulajdonába került, majd 1867-ben magyar királyi koronabirtok lett.  
1750-ben Kerepes bekerült az ország vérkeringésébe azzal, hogy a kocsiposta egyik frekventált útvonalán feküdt. Egészen a vasút megépítéséig Pest és Gödöllő között Kerepes volt az első postakocsi állomás. 1900-ban a vasút vonala elérte a községet. Először gőzmozdony – ahogy a helybeliek nevezték, a "muki"  húzta a vasúti kocsikat, majd 1911-ben már villamosított vonalon lehetett a fővárosba eljutni.  
A Kálvária hegyen volt templomot a husziták építették, és itt volt az első temető is, amit a megmaradt síremlékek bizonyítanak. 1719-ben kezdték a plébánián az anyakönyvet vezetni. 1911-12-ben a koronauradalom és a község lakosságának lelkes és hathatós támogatásával épült meg szecessziós stílusban a ma is használatban lévő, Szent Anna tiszteletére szentelt templom. Tornya a felvidéki pártázatos reneszánsz formákat idézi. A környéken éltek Petőfi Sándor rokonai, s maga a költő is többször megfordult a faluban. 1849-ben a szabadságharc alatt Klapka és Aulich tábornokok állomáshelye volt Kerepes.  
A II. világháború utáni időszakban jelentős fejlődésnek indult a falu. 1951-ben alakul meg az első termelőszövetkezet, munkalehetőséget biztosítva az itt lakók és az egyre nagyobb számban ide települők számára.  A szövetkezet 1968-ban Szilasmenti MGTSz néven egyesült a kistarcsai szövetkezettel. A gazdasági egyesülés után megkezdődött a közigazgatási egyesítés is, először 1973-ban a közös tanács létrehozásával. 1978-ban közigazgatásilag egyesítették a két községet Kerepestarcsa néven, majd 16 évi együttlét után 1995. január l-vel község szétválással ismét visszaállt a több száz éves állapot, azaz a két település KEREPES és KISTARCSA néven ismét önálló életét éli.  
A falu szlovák jellegét és hagyományait 1950-es évek elejéig megtartotta. Ezután a lakosság száma a nagymértékű betelepülés hatására jelentősen megnövekedett. Az eredeti szlovák hagyományok egyre inkább háttérbe szorultak. A korábban általánosan használt tót nyelvhasználat egyre inkább magyarosodott és a korábbi szlovák népi hagyományok egyre inkább elhalványodtak, háttérbe szorultak.  
Éppen ezért nagyon fontos és nagy jelentőségű az a munka, amely a nyelvhasználatra, öltözködésre, szokásokra vonatkozó eredeti népi hagyományok felkutatására és megőrzésére irányul.  
1978-ban Kistarcsát és Kerepest egyesítették, 1996. januárjától újra önálló község lett Kerepes. Létrehozták a polgármesteri hivatalt, átvették az oktatási, egészségügyi és szociális intézmények működését, megszervezték a községüzemeltetést.  
A kezdeti átmeneti nehézségek után elkezdődhettek a fejlesztési munkák, a falu képének, arculatának alakítása.  
Elkészült 70 %-ban Szilasliget, Széphegy, Hollandia telep csatornázása, szilárd burkolatú utak épültek. Bővültek az  óvodai férőhelyek a szilasligeti óvodaszárny átadásával és az iskolai is, az új épületszárny átadásával. Benzinkút, üzletsor, áruház, lakópark épült.
Forrás: www.kerepes.hu

Csömör Kistarcsa Kerepes Nagytarcsa Pécel Isaszeg Dány Zsámbok Vácszentlászló Valkó Gödöllő Szada

Dr.Gémesi György
elnök

Hatvani Miklós
alelnök

Üdvözöljük a Gödöllői Többcélú Kistérségi Társulás internetes honlapján.

Bővebben

Csámpai József
Gratulálok a honlapjukhoz! Áttekinthető és informatív. Sok sikert kívánok a további munkájukhoz.

Munkaszervezet
Szívesen teszünk fel bármilyen a kistérségi területén tartandó programról leírást! Kérem,hogy a programok rövid ismertetőit küldjék el részünkre!

Kiss Aladár
Örülök, hogy elkészült az oldal. Nagyon tartalmas, és teljes körű képet nyújt mind a kistérségről, mind a Társulás működéséről.

Új bejegyzés

Összes hozzászólás

webáruház készítés, szoftverfejlesztés -- NetGo.hu --