A Gödöllői Kistérségről
Csömör               
Dány                 
Gödöllő              
Isaszeg              
Kerepes              
Kistarcsa            
Nagytarcsa           
Pécel                
Szada                
Valkó                
Vácszentlászló       
Zsámbok              
A Gödöllői kistérség Önkormányzatainak többcélú..
Társult települések
Munkaszervezet
Társulási tanács működése
A közös feladatellátás dokumentumai
Projektek
Pályázatok
Turizmus
Adattár
Linktár
Eseménynaptár
Gödöllő Kistérségi Közkincs Kerekasztal
menu13
kulturalis_adatbazis

Kistarcsa

Kistarcsa területén eddig kevés régészeti ásatást végeztek, pedig a jelek arra mutatnak, hogy lelőanyagban gazdag a környék. Legkorábbi leleteink újkőkoriak (Kre. 4000-2500), a feltárásokból pedig arra lehet következtetni, hogy később is mindig éltek itt emberek. A már nemzetiség szerint is azonosítható maradványok alapján lakóhelyet alakítottak ki területükön kelták, vandálok, alánok, szarmaták és avarok.Az avar birodalom hanyatlása következtében a honfoglaló magyarok gyéren lakott területet találtak, így ellenállás nélkül letelepedhettek. A mai kistarcsai temető környezetében feltárt lelőhely tanulsága szerint a X-XIII sz. -ban állott itt település. 

Bár bizonyítékaink egyenlőre nincsenek, a hely közelsége valószínűsíti, hogy szerepe volt az Árpádházi hercegek (Szt. László és Salamon) mogyoródi csatájában (1074). A település Tarcsa nevével 1352-bentalálkozunk először és 1452-ig volt a Tarchai család birtoka. 1467-ből származik az első olyan dokumentum, amely -Felsőtarcsa néven- különálló településként jelöli a mostani Kistarcsát. A török hódítás nem követelt helyi ember áldozatokat, viszont a XVI. sz. végén kezdődött tizenötéves háború idején (1593-1606) elnéptelenedett a falu. A török kivonulása és a Rákóczi szabadságharc bukása után a Habsburgok híveik közt osztották fel a földterületeket. Az új birtokosok a visszatérő Magyar jobbágyok helyett szívesebben láttak német vagy szláv telepeseket.Így kerültek Kistarcsára - Grassalkovish herceg jóvoltából - a felvidéki Trencsén és Nyitra megyékből tótok. A jövevények száma nagyobb volt a magyar őslakosságétól, így Kistarcsa a házasodások révén elszlávosodott. Az 1848-49-es szabadságharc tavaszi hadjáratának idején - a dicső emlékű Isaszegi csata kapcsán - Kistarcsán fejlődött fel az Aulich Lajos vezette sereg. Kistarcsa félreeső település volt a Pest-Hatvan útvonal szempontjából.  
Jelentős változás állt be amikor a XIX. sz. végén beindult a vasúti közlekedés. Gőzmozdony vontatta szerelvények eleinte a Keleti pályaudvartól csak Kerepesig közlekedtek. 1911-ben meghosszabították Gödöllőig és villamosították az egész vonalat. A helyi érdekű vasút a vele párhuzamosan haladó 30-as főközlekedésű úttal jelenleg is fontos szerepet tölt be a Kistarcsai lakosok közlekedési lehetőségei szempontjából. Mivel a középkorban épült kistarcsai templom elpusztult, a hívek Kerepesre jártak vallásukat gyakorolni. A romok köveit felhasználva 1880-ban kezdték meg a jelenlegi katolikus templom építését. Eleinte a kerepesi plébánia filiáléjaként működött, majd a lakosság növekedésével helyi káplánság indítását hagyta jóvá a váci püspök, 1913-ban. A lakosság számának gyors növekedése az 1908-ban alakult Gép-és Vasútfelszerelési Gyár nagy munkásigényének tudható be. Az 1000 embert foglalkoztató gyár - óvodával, iskolával, postával ellátott - lakótelepet épített dolgozóinak a vasútvonal eddig lakatlan oldalán.

Ezek az épületek - és maga a terület is  a Belügyminisztérium tulajdonába kerültek és már az 1930-as években is internáló tábor működött itt, mely legsötétebb időszakát az 1950-es években élte. Később rendőriskola, majd tartalékos tisztképzőként funkcionált. A rendszerváltást követően a hazánkban illegálisan tartózkodó külföldiek közösségi szállása, azaz menekülttábor volt éveken keresztül. Jelenleg egy része már a helyi önkormányzat tulajdonát képezi, de az egész komplexum épületei többsége még kihasználatlanul áll. A vasgyári telep létesítésével kezdetét vette a település másik irányban történő terjeszkedése, minek eredményeként a fő közlekedési nyomvonal nagyjából két azonos részre osztja Kistarcsát. A gazdasági válság idején a vasgyár tönkrement. Részvényeit a Ganz Vagongyár vásárolta fel és 1928-ban a gépek leszerelésével, az épületek egy részének lebontásával meg is szüntette.  
Forrás: www.kistarcsa.hu

Csömör Kistarcsa Kerepes Nagytarcsa Pécel Isaszeg Dány Zsámbok Vácszentlászló Valkó Gödöllő Szada

Dr.Gémesi György
elnök

Hatvani Miklós
alelnök

Üdvözöljük a Gödöllői Többcélú Kistérségi Társulás internetes honlapján.

Bővebben

Kovács Endréné
Meglep, hogy egy éve semmi olyan nem történt, amit jó lett volna feljegyezni

Csámpai József
Gratulálok a honlapjukhoz! Áttekinthető és informatív. Sok sikert kívánok a további munkájukhoz.

Munkaszervezet
Szívesen teszünk fel bármilyen a kistérségi területén tartandó programról leírást! Kérem,hogy a programok rövid ismertetőit küldjék el részünkre!

Új bejegyzés

Összes hozzászólás

webáruház készítés, szoftverfejlesztés -- NetGo.hu --